Boros-gyűjtemény, Berlin

Berlinbe látogató turistaként és rezidensként is a Sammlung Boros okozhatja a legnagyobb váratlan meglepetések egyikét a városban. A kortárs művészeti magángyűjteményt, amelyet Christian Boros magyar származású német kommunikációs szakember, nemigen reklámozzák, mert a látogatás igencsak korlátos, és így is hónapokkal előre foglalt minden hely. Jómagamnak némi újságírói halandzsát követően sikerült egy hónappal előre időpontot szereznem egy már betelt alkalomra.

Az első meglepetés a gyűjtemény épülete lehet - az ugyanis egy második világháborús bunker a Mittében, amelyben ezrek, elsősorban a közeli kormányzati hivatalok dolgozói leltek menedékre a szövetségesek bombázásai alatt. A lebonthatatlanul vastag betonfalak között a háborút követően egzotikus gyümölcsöket reklámoztak, az állandó hűvös hőmérséklet ugyanis tökéletesen megfelel erre a célre. A kilencvenes években keményvonalas diszkó működött a bunkerben - a falakon néhol ma is látszik a sötétszobák festésének nyoma. A Boros Group feje 2003-ban látta meg a fantáziát az építményben, amelyet aztán berlini Realarchitektur alakított át múzeumi célra, és építette a tetejére a gyűjtő magánhasználatú penthouse lakását. Utóbbi révén egyébként az épületkomplexum hivatalos megjelölése, mint vezetőnk mesélte: 'családi ház pincével'.

A bunker belseje nem kevés átalakításra szorult, hogy a műalkotások elhelyezhetőek legyenek - erre egyébként minden alkalommal a művészek közreműködésével került sor, sőt, maga az épület is több mű ihletője volt.

Boros, aki saját kijelentése szerint 'olyan művészetet gyűjt, amit nem ért', megdöbbentően jó ízléssel rendelkezik. Az elsők között vásárolt például az izlandi Ólafur Éliassontól, aki mára a világ legkeresettebb képzőművészei közé tartozik, és legutóbb például a Hudson New York-i szakaszára készített hatalmas vízeséseket. Az Éliassontól a gyűjteményben található többtucat mű közül néhány igazán érdekes van kiállítva, például a remek optikai játékokkal szórakoztató színes üveggömb.

A tárlaton szereplő művészek nevének többsége így is ismeretlenül cseng, hacsak nem vagy kivételen járatos a kortárs világában. A részletes és kifejezetten élvezhető tárlatvezetésnek köszönhetően azonban minden apró részletet megismerhetünk a művek születésével kapcsolatban, és magyarázatot nyernek az olykor nehezen értelmezhető momentumok is. Mint az alábbi ezüstkoponya, amelyet a művész a sajátja után mintázott meg élethűen, különféle orvosi vizsgálatok segítségével.